A tőgygyulladás

Nyomtatóbarát változat

A tőgygyulladás

A tőgygyulladás olyan komplex és költséges megbetegedés, amelyik minden állományban előfordul. A betegség során kórokozók hatolnak be a bimbócsatornán és elárasztják a tőgy szövetét. Az így létrejött gyulladás során megváltozik a tőgyszövet, valamint az általa termelt tej fizikai, kémiai és mikrobiológiai állapota.
A tőgygyulladás vagy masztitisz két típusát ismerjük: klinikai és szubklinikai tőgygyulladás.

A szubklinikai masztitisz során látszólag a tőgyszövet és a kifejt tej is normálisnak tűnik. Ez a legfontosabb csoportja a tőgygyulladásnak, mert:

• 15-40-szer gyakoribb mint a klinikai tőgygyulladás,
• a klinikai forma bevezetője,
• hosszan tart,
• nehéz diagnosztizálni,
• növekszik a szomatikus sejtszám (többnyire Staphylococcus aureus fertőzöttség miatt), amely befolyásolja a tej átvehetőségét,
• csökkenti a tejtermelést a laktáció alatt átlagosan 8-10%-al,
• csökken a tej minősége, mert csökken a fehérje tartalma, csökken az eltarthatósága és növekszik a savassága.

A klinikai masztitisz esetében a gyulladás szemmel látható,

• a tőgy szövete megduzzad, forró és érzékeny,
• a tejben pelyhek, zavarosodás, csapadékok jelennek meg.
• Láz, étvágytalanság és a fájdalom miatt nehéz mozgás,
• A felszabaduló baktérium toxinok következtében elhullás is lehet (E. coli masztitisz).

Nyári masztitisz
Kórokozója Arcanobacterium (Corynebacterium) pyogenes, amely baktériumot legyek vihetik át a fertőzött állatokról

• megduzzadt tőgynegyed,
• vaskos, krémes állagú, büdös kifolyás,
• letargia,
• étvágytalanság
• mindkét hátsó lábon sántaság
• láz.

A tőgygyulladás a tehenészetekben rendkívül elterjedt. Azokban az állományokban, ahol nem alkalmaznak hatásos antimasztitisz programot, a tehenek 30%-nak legalább két tőgynegyede fertőzött, 50%-uknak pedig legalább egy tőgynegyede fertőződik a laktációs időszak alatt.

A tőgygyulladásos tehén állandó fertőződési forrás a többi állat számára.

A masztitisz gazdasági kártétele óriási. A költségek legnagyobb arányát a tejmennyiség csökkenése okozza (70%), ezt követi az elhullás és selejtezés miatti veszteségek ( 14%), az elkobzott tej (8%) és kezelési költségek (8%). Az utóbbi három összesen 30 % veszteség a klinikai tőgygyulladás, míg a 70% a szubklinikai masztitisz okozta kártétel.

Az adott tehenészetben a tőgygyulladásokért felelős patogének ismeretében jellemezhetők a főbb technológiai hiányosságok és meghatározhatók a masztitisz elleni védekezés irányelvei. Ezek környezeti és fertőző jellegű kórokozók esetében lényegesen különböznek egymástól.

A tőgygyulladás elleni védekezés 6 pontja:

• Valamennyi klinikai masztitiszes beteget kezelni kell,
• Fertőtleníteni ellés előtt és után a tőgybimbókat,
• Valamennyi tehén esetében megfelelő szárazraállítási terápia,
• Évente kétszer kontrollálni a fejőgépet,
• Kiselejtezni a krónikus tőgygyulladásos egyedeket.
• Megfelelő higiéniával kiküszöbölni a környezeti patogének okozta fertőződést.