Szárazraállítás alatti kezelés

togygyulladas

A szubklinikai masztitiszek gyógykezelése általánosan a szárazraállításkor történik. Mivel az állatot a kezelést követően nem fejjük, elegendő az egyszeri intraciszternális gyógyszer-befecskendezés. A szárazraállítási terápia céljára kifejlesztett készítmények lényegesen nagyobb mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak, mint a tejtermelési időszakban alkalmazható preparátumok. Emellett megfelelő vivőanyagokkal igyekeznek azt is elérni, hogy a hatóanyagok fokozatosan, és több napon, esetleg több héten keresztül viszonylag egyenletesen szívódjanak föl a befecskendezés helyéről. Bár a fejés szüneteltetésével a gyógyszer-maradékanyagok kiürülése is szünetel, nagyon fontos, hogy a pontos vemhesülési adatok és a gyógykezelésekre vonatkozó információk birtokában kizárható legyen, hogy az esetlegesen koraellő tehenek az ellést követően gátlóanyag pozitív tejjel szennyezzék az árutejet.

A széles körűen alkalmazott béta-laktám szerkezetű antibiotikumokat (penicillin, cloxacillin, cefalosporinok stb.) tartalmazó intraciszternális tőgyinfúziók mellett szárazra állításkor is lehetséges a szisztémás gyógykezelés. Lényeges szempont azonban, hogy a terápia megfelelő hosszát (legalább 4-5 nap) ebben az esetben is biztosítsuk. Annak ellenére, hogy az elapasztott tőgyben a saját antimikrobiális védekező rendszer egyes elemei (pl. laktoferrin és a tejutakban, a mirigy-végkamrákban maradt tej-reziduumok eltávolítását végző falósejtek) is aktiválódnak, és segítik a baktériumok elpusztítását, a bakteriológiai gyógyulási arány rendszerint ilyenkor sem haladja meg az 50 %-ot. Ez különösen az idülten, több tőgynegyedben fertőzött és kitapintható kötőszövetes gócokat tartalmazó tőggyel rendelkező tehenek rossz gyógyulási hajlamának tudható be. Emiatt indokolt az ilyen állatok selejtezése.

Szárazraállítási terápia antibiotikummal

A hatékony szárazraállítási terápia során valamennyi tehenet a laktáció utolsó fejését követően lehetőleg hosszan tartó hatású (7 hét) antibiotikummal intraciszternálisan kezeljük. A szárazraállítás első három hetében a tőgy hússzor érzékenyebb a fertőzésre. És az új fertőződések 60%-a történik a szárazonállás időszaka alatt, és amely itt fertőződik, nagyobb a valószínűsége, hogy a laktáció alatt tőgygyulladása lesz. Ugyanakkor a környezeti patogéneknek is egyre nagyobb a szerepe.

Az antibiotikummal történő szárazraállítás feladata:

Eliminálni az állatokban jelenlévő tőgygyulladás patogén kórokozókat,
Kezelni azon fertőzéseket, melyek a laktáció alatt klinikai tünetekben jelentkeztek.
Kezelni a szub-klinikai fertőzéseket,
Csökkenteni a lehetőséget a szárazonállás alatti és ellés alatti új fertőződésre, és lehetővé tenni a fizikális felkészülést a következő laktációra.
Csökkenteni a szomatikus sejtszámot, amely az állományban lévő fertőzöttség szintjét mutatja.

A szárazonállás alatti kezelés során:

Valamennyi tehenet kezeljünk antibiotikummal, ezzel csökkentjük az állományban a baktériumok perzisztenciáját.
A tőgyinfúzió behelyezése aszeptikus legyen!
Védjük meg a tőgyet a kívülről jövő fertőződés ellen.
Olyan terméket kell választani, ami a burkos kórokozók ellen is hatékony .
Az alkalmazott antibiotikum hosszú hatásidejű legyen.