A sertések orsóférgessége

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 

A sertések orsóférgessége

A sertések világszerte legelterjedtebb belső élősködője, a sertésállományok 50-75%-ában előfordul

Kóroktan: Ascaris suum, henger alakú, két végén elhegyesedő, vékonybélben élősködő orsóféreg.

A nőstény férgek naponta 200 000 petét raknak.

Malacok fertőződése érintkezéssel, vagy:

  • takarmánnyal,
  • ivóvízzel,
  • alommal,
  • a kocák csecsbimbóinak szopásakor felvett 2. stádiumú lárvát tartalmazó petékkel történik.

A fertőződést követő 2 nap múlva a lárvák a májba, a 7.-10. napon a tüdőbe jutnak.

Klinikai tünetek:

Az orsóférgesség általában a fiatal, 2-5 hónapos állatok megbetegedése:

  • étvágytalanság,
  • köhögés,
  • fejlődésben visszamaradás,
  • vérfogyottság,
  • matt fényű és összetapadt szőrzet, elhullás.

Kórjelzés: Járványtan, klinikum, kórbonctan alapján.
Az egyes férgek spontán ürülése, de pontosabb megállapítás az orsóféregpeték kimutatása mikroszkóppal.

Kórbonctani elváltozások: a máj felületén a fertőzést követő 10 nap múlva fillérnyi, kékes-szürke, füstszerű, diffúz, nem éles határú foltozottság (hepatitis interstitialis parasitaria multiplex) látható. A már kifejlett orsóférgek megtalálhatóak a bélcsatornában, gyomorban.

Gyógykezelés, védekezés: A kártétel ellen hatékonyan a járványtani szabályok, a telepi higiénia betartásával és prevencióval védekezhetünk.

Az orsóféreg a legkártékonyabb bélféreg! A sertéstartóknak milliós veszteségeket okoz évente!

Gazdasági kártétel: befolyásolja az állatok takarmányfelvételét, csökken a napi testtömeg-gyarapodás, romlik a takarmány értékesülés, nő a belső szervek kobzásából származó veszteség.

A vándorló lárva roncsolja a máj és tüdő szövetét, melynek következménye:

  • Foltos máj ("milk spots")
  • A tüdő sérülékenyebb lesz a mycoplasma és más kórokozók számára,
  • Az immunrendszer meggyengül.